Tábor beszámoló

 

Szent László Honvédelmi Tábor - 2019

A kiírásnak megfelelően 2019. június 23-tól június 29-ig terjedő időszakban került megrendezésre Csepel szigeten, Szigethalmon az idei Szent László Honvédelmi Tábor.

A táborba érkező gyerekek megfelelő oktatás, tájékoztatás, felügyelet és irányítás mellett bőséges élményanyaggal lettek gazdagabbak.

A meghirdetett programpontok közül szinte valamennyi megvalósult. Hagyományainkhoz híven, az első napon csoportfoglalkozás keretében „megérkeztettük” a gyerekeket, áthangoltuk őket az otthoni virtuális világból a tábori való világba, ahol ismertettük velük a tábor felépítését, szabályait. Továbbá képet kaptunk arról, ki hogyan viszonyul a honvédelemhez. Ezek után a szokásos erőnléti felmérés következett. Láthattuk, hogy a tanév lezárását követően ki milyen fizikai és mentális állapotban van. Az esti tábortűz alkalmas volt arra, hogy ismerkedjünk, beszélgessünk. A takarodó, mint minden nap 22,00-kor volt.

A hét folyamán a délelőtti programok az elméleti képzésekről szóltak.

Hétfőn a túlélési alapismeretek témakörben beszéltünk a civil és katonai túlélésről, az azok közötti különbségről. Érintőlegesen kaptak tájékoztatást az elektromos „kütyük” nélküli tájékozódás és iránymeghatározási lehetőségekről nappal és éjszaka. A tűzről, a tűzgyújtásról és annak oltásának fontosságáról hallhattak elméleti tudnivalókat. Szóba került még néhány természetben fellelhető iható víz nyerési lehetőség, illetve a víz fontossága. Beszéltünk a víztisztítási, -szűrési és -fertőtlenítési módszerekről. Ezek után a menedék építési alapelveit, szabályait vettük sorra. Végül az álcafesték jótékony takaró hatását próbálhatták ki a bátrabbak. Ebéd után felkerekedtünk és a délelőtt elméletben szerzett tudást túrázás közben a tököli parkerdő erre alkalmas területein gyakorolhatták. Este a Szent Iván éji tábortűz után a nap győztes raja a szigethalmi exatlon kiírásának megfelelően eldönthette, hogy a „Fácánvillában” vagy a „Csillagtáborban” kíván nyugovóra térni. Ezen az estén, úgy, mint a hét hátralévő részében meglepő módon a győztes rajok a „Csillagtábort” választották. A szabad ég alatt, egy ponyvával a fejük felett. (Sok felnőtt nem lenne rá képes.) A gyerekek kívánságának megfelelően, illetve a tábor struktúrájába illeszkedően nem maradhatott el a mindennapi éjjeli őrség sem.

A keddi nap tematikája a lövészet körül forgott. A délelőtti elméleti oktatáson balesetvédelmi ismeretekben részesültek a gyerekek. Ennek keretében megtanulták a „töltetlen fegyver nincs” fogalmát, megismerkedtek az egyik legismertebb gépkarabély működési elvével, annak részeivel, illetve a részleges szét-és összeszerelésével egy hatástalanított AMD-65 fegyverrel. ezek után lőelmélet következett, aminek során megtanulták a csapott irányzék használatát, valamint a célzás, illetve célzott lövés módszertanát. Végezetül a helyes és szabályos fegyvertartást, célra tartást gyakorolhatták. Délután a lőelmélet során tanultakat airsoft fegyverek használata közben gyakorolhatták be. Kihelyezett célpontokra adtak le célzott lövéseket ki több, ki kevesebb sikerrel. Az biztos, hogy a hét egyik legkedveltebb programja ez volt.

A szokásos reggeli alaki foglalkozás során minden nap gyakorolták az önfegyelmet, az alakiasságot, a fordulatokat álló helyben, az alakzatban való viselkedést és a lépéstartást, végül, de nem utolsó sorban a menetdalt, melyet a zárórendezvényen is bemutattak a megjelent hozzátartozóknak.

Szerdán délelőtt a mentőszolgálat részéről érkezett esetautó szakképzett személyzettel, akik oktatást tartottak egészségügyi témakörökben. Megmutatták és lehetőséget biztosítottak a gyerekek számára is különböző rögzítő és kötöző módszerekre. Megtanulhatták, hogy mit kell tenni szúrt, vágott sebek, fej-, és baleseti sérülések esetén. Gyakorolhatták a stabil oldalfekvést, az újraélesztést, és a nyakrögzítő gallér felhelyezését. Megmértük a vérnyomásukat, pulzusukat és a vér oxigén szintjüket. Hála Istennek, minden rendben volt. A délután a hagyományőrzés jegyében zajlott. Először a rovás világába kalauzolt el minket a meghívott rovásoktató, majd a pásztorhagyományok, betyárélet és a XI. századi fegyverekkel ismerkedhettünk meg. Kipróbálhatták a gyerekek a karikásostor, a kelevész és a dobócsillag használatát. Próbára tehették célzóképességüket a hagyományos magyar íjjal. Mindenki készíthetett bőrből karkötőt, nyakláncot, kulcstartót. A legjobbak tárgyi nyereményben részesültek.

Csütörtök délelőtt meglátogattuk a vadasparkot, ahol a sok érdekes állat között felfedeztük azt a kis szökevényt (Nagy Mara), mely többször meglátogatott minket a tábor területén. Ezután érkezett hozzánk a katasztrófavédelem bevetési egységeként az ócsai önkéntes tűzoltóság tűzoltóautója két fős személyzettel. Oktatást kaptak a gyerekek, mi a teendő tűz észlelése esetén. A tűzoltás különböző módjairól és a tűzbiztonság fontosságáról hallhattak a megjelent tűzoltóktól. A száraz tények után jöhetett az eszközök megtekintése, kipróbálása. A bátrabbak felvehették magukra a oxigénmaszkot palackkal, a tűzoltó ruházatot tokkal-vonóval a csizmától a sisakig. Kiguríthatták a tömlőt, és felmászhattak a tűzoltókocsi tetejére is. A délután folyamán, miután hősies menetet hajtottunk végre a tököli repülőtér irányába, jöhetett a hét másik nagy fénypontja, a paintball. A kijelölt játékmester a gyerekek számára biztonságos felszerelést és eszközöket adott át, majd a kijelölt pályára vezette őket, elmagyarázta a játékszabályokat és kezdődhetett a küzdelem, aminek a végén a hirtelen jött jégeső is bekopogott. Biztonságos fedezékbe húzódva kivártuk a vihar végét és megindultunk az elhelyezési körletünk irányába.

Pénteki napunk a reggeli kötelező programok után egész napos vízi programról szólt. Ebéd előtt a vízi életről, vízitúrázásról, vízen való tartózkodás szabályairól kaptunk ismertetőt a Fehér Gém üdülő gondnokától. Következett a vízre szállás négy személyes kenukban. Rövid vízitúrát hajtottunk végre, melynek során élesben gyakorolhattuk a „véletlennek” köszönhetően a vízimentést. A szerencsés partraszállást követően jöhetett a nagy csobbanás, melyre mindenki nagyon várt. Táborhelyünk felé menet útba ejtettük a méltán híres szigethalmi „csavarós” fagyizót, ahol szabadon választhattak a gyerekek fagyi vs. jégkása között. Az utolsó este tiszteletére búcsú tábortüzet gyújtottunk. Megettük az utolsó tábori vacsorát, ami előtt, mint minden étkezés előtt, elmondtuk az asztali Áldást.

A szombati nap reggeli programjai után megkezdődött a felkészülés a tábor zárására. Miután mindenki összepakolta a holmiját, főpróbát tartottunk és vártuk az érkező hozzátartozókat, akik a megadott időre meg is érkeztek. A záró rendezvényre nótaszóval önállóan vonultak be az ifjú harcosaink. Rövid záróbeszéd után az emléklapok, a táborban nyújtott teljesítményt elismerő oklevelek és tárgyi nyeremények kerültek átadásra. Az „Oszolj!” után tartott „morzsapartin” elbúcsúzhattak egymástól és oktatóiktól. A mielőbbi viszontlátás reményében köszöntünk el egymástól.

Egy sikeres, élményekben gazdag és eredményes hetet zártunk le.

Az első nap után már természetes volt számukra a fegyelem. Tudták, hogy mikor mit és hogyan kell vagy szabad csinálni. Még az oktatói állomány is meglepődött azon, hogy az ifjú harcosok mennyire lelkesen jelentkeztek minden nap az éjszakai őrségbe. A hét folyamán megrendezésre került több játékos vetélkedő, melyek természetesen értékelve voltak mind egyéni, mind csapat formában.

A tábor fő célja a túlélési alapismeretek megismertetése, készség szintre hozása. Továbbá olyan tudás és életforma átadása a gyerekek számára, melynek birtokában hasznos tagjai lehetnek közösségüknek.

Mindezt fegyelmezett játszva tanulás folyamatában, hozzáértő, tapasztalt szakemberek vezetésével hajtották végre. A gyerekek képet kaphattak a katonai élet mindennapjairól, hierarchiájáról, a szervezett, fegyelmezett működéséről, melynek egy kicsit részesei lehettek. A megtanult fogalmak között szerepelt még a bajtársiasság, tisztelet, fegyelem, elfogadás. Önzetlenségről, a gyerekek és a haza iránti tiszteletről, szeretetről szólt ez az egy hét.

Előírásnak megfelelően és a saját „ISO” rendszerünk végett évről évre pedagógus is jelen van, és segíti munkánkat.

És ahogy azt a táborban velünk lévő pedagógusok fogalmazták a teljesség igénye nélkül:

-         „Fantasztikus dolog látni, hogy a gyermekek, akik részt vettek, micsoda változáson mentek keresztül. Mennyi értékkel színesedett a kis világuk. Látni az összetartást és bajtársiasságot, együtt érzést, szinte felfoghatatlan, hogy mennyire természetesen válik ki a közösség hatására. Biztos vagyok benne, hogy ez a csodálatos társaság a maga komolysága mellett a viccelődésekkel igazán mély lenyomatokat hagy egy örök életre és teljesen átformálja az eddigi világszemléletet.”

-         „Fegyelmezett játszva tanulás folyamata zajlott hozzáértő, tapasztalt szakemberek vezetésével. A gyerekek képet kaphattak a katonai élet mindennapjairól, hierarchiájáról, a szervezett fegyelmezett működéséről, melynek egy kicsit részesei lehettek. A megtanult fogalmak között szerepelt még a bajtársiasság, tisztelet, fegyelem, elfogadás. Önzetlenségről, a gyerekek és a haza iránti tiszteletről, szeretetről szólt ez az egy hét. Bizton állíthatom, hogy tartalmas hétnek voltak részesei a gyerekek. Az itt tapasztalt szellemiség és tudás csakis előnyére származhat a mai fiatalságnak.”

Végül, de nem utolsó sorban legyen a köszöneté a szó. Köszönjük mindazoknak, akik önzetlen segítségükkel hozzájárultak a sikeres lebonyolításhoz.

Támogatóink a teljesség igénye nélkül:

Szigethalom Város Önkormányzata

Szigethalmi „Édesanyák Klubja”

DKMK Nonprofit Kft. (Dabas és Környéke Mentőorvosi-Mentőtiszti Kocsi)

Ócsai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Hum Attiláné Angerer Lídia – Rovásoktató

Udvardi András és családja – Hagyományőrzés, íjászat, kézműves foglalkozás

valamint egyesületünk minden tagja és támogatója.

 

A Szent László Aranyos Szegellete Egyesület külön köszönetet mond a tábor szervezésében és lebonyolításában résztvevőknek, kik önzetlenül, időt, energiát nem sajnálva végezték feladatukat.