Trianon

Trianon, 1920. június 4.
A világ legigazságtalanabb "békéje"

 

1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (...) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek. (...) A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott." A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése. Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 óra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírta a magyarságra kényszerített békeszerződést.
(Megjegyzések: A diktátum aláírására az előzetes hírek szerint tíz órakor került volna sor, ezért, amint a fenti híradásból is kiderül, akkorra időzítve tartották az országos gyászmegmozdulásokat. Valójában a délutáni időpont a helyes, de mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre olyan tájékoztató eszközök, mint a rádió és a televízió, a lakosságot már nem lehetett értesíteni a változásról. A két, politikai értelemben jelentéktelen magyar aláíró személye szimbolizálta, hogy Magyarország csak a kényszer hatására írja alá a szerződést, de valójában nem fogadja el azt. Megjegyzendő még, hogy az aláírásra a közhiedelemmel ellentétben nem a Kis-Trianon, hanem a ceremóniához elegendően nagy méretű Nagy-Trianon palotában került sor, amint az a korabeli filmfelvételünkön is látható.)
A megdöbbenés és a tiltakozás nem volt ok nélküli. A történelem soha nem látott még ilyen "békét", amire inkább a "kivégzés és hullarablás" kifejezés lenne a találó. Minden további kommentár nélkül álljanak itt a puszta tények:

 

 

Ország(rész) Terület (km2) Terület (%) Lakosság (fő) Lakosság (%) Ebből nem "államalkotó" (fő) Ebből magyar (fő)
A Szent Korona országai (Magyarország és Horvát-Szlavónország együtt) 324.411 100 20.886.487 100 10.835.912 10.050.575
Magyarország 282.870 87,195 18.264.533 87,45 8.310.363 9.954.170
Erdély (Romániához) 103.093 31,78 5.265.000 25,21 2.465.000 1.664.000
Délvidék, Drávaköz, Muraköz, Muravidék és Horvát-Szlavónország (a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz /Jugoszláviához/) 62.092 19,14 4.122.000 19,735 1.366.000 562.000
Felvidék és Kárpátalja (Csehszlovákiához) 61.633 18,9 3.576.000 17,12 1.874.000 1.072.000
Alpokalja (Ausztriához) 4.020 1,24 358.000 1,714 126.000 26.000
Árva és Szepes vármegyék részei (Lengyelországhoz) 589 0,18 24.000 0,115 9.000 1.000
Fiume (Olaszországhoz) 21 0,000065 50.000 0,239 22.000 7.000
A megszálló országokhoz együttesen 231.448 71,345 13.395.000 64,13 5.862.000 3.332.000
Csonka-Magyarország 92.963 28,655 7.516.000 35,87 798.000 6.718.000

Mint látható, Trianonban az összes szomszédos nép részesedett az ezer éve létező Magyarországból, még a baráti Lengyelország, a távoli Olaszország és a háborúban szintén vesztes (!) Ausztria is. De elsősorban nem ezért tekinthetjük Trianont a világ legigazságtalanabb "békéjének". Az ország elveszítette területének több, mint 71%-át, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64%-a, és ami még fájóbb: az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több, mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt. Ezek az "utódállamok" csak annyiban vállalták a folytonosságot a régi Magyarországgal, hogy megszállták annak területeit, ezen kívül viszont csak egyetlen céljuk volt (és van a mai napig): a "megkapott" magyarok elpusztítása, elűzése. Azóta is - főleg a megszálló országok - előszeretettel sütik ránk az "irredenta" bélyeget (bár sajnos egyre inkább ok nélkül). De vajon belegondoltak-e abba, akár csak egyszer is, hogy ők mit tennének hasonló helyzetben?

 

TRIANON SZÁMOKBAN
 
 
 
MAGYARORSZAG VESZTESÉGEI A TRIANONI  BÉKESZERZÔDÉS KÖVETKEZTÉBEN
 
A háború elôtti Magyarország területre nézve Európa  hatodik legnagyobb állama volt, megelôzve NagyBritanniát és Olaszországot is. Ausztria Magyarország  egyesített területét pedig csak Oroszországé múlta felül. Hogy valójában mit veszített Magyarország a trianoni  békeszerzôdéssel, azt az alábbi adatok mutatják :
                                                               T r i a n o n
                                         elôtt                            után             Veszteség 
Magyarország területe             325.411 km                   93.073 km2    71.4%          
Lakosság                          20.886.487 fô                 7.615.117 fô       63.5%         
Szántóföld                         24.781.121 hold             9.568.830 hold    61.4% 
Mezô                                  5.333.269  “                 1.145.546   “      78.5% 
Legelô                                6.744.634  “                 1.756.985   “      73.9% 
Szôlô                                    600.444  “                    375.032   “      37.5%
Erdô                                 15.223.917  “                 1.825.181   “      88.0%         
Búzatermés                       44.497.421 q               19.95U.076  q       55.2%
Árpatermés                       15.628.568  “                 7.141.212   “       54.3% 
Kukoricatermés                 48.132.242  “               15.055.696   “        68.7%
Lentermelés                          125.958  “                     29.425   “        76.6%
Kenderterme!és                    465.242  “                    109.886   “        76.4%    
Cukorrépatermelés            38.922.998  “               15.019.512   “        61.4%
                                                                  T r i a n o n
                                    elôtt                           után                   Veszteség
Széna- és sarjutermelés    112.067.840  “              25.772.894  “         77.0% 
Lueerna-, lóheretermelés     25.397.624  “              10.326.019  “         59.3% 
Musttermés                          4.029.543 hl                1.947.622 hl       50.4% 
Szarvasmarha                      7.319.121 db               2.149.756 db        70.6%
Sertés                                 7.580.445  “                 3.322.407  “        56.2% 
Juh                                      8.548.204  “                 2.406.041  “       71.8%
Vasúti vonalak                          22.081 km                     8.364 km      62.1% 
Közutak                                    49.420  “                     17.533  “        64.5%
Vastermelés (évi)                12.382.683 q                 2.096.232  q        83.1% 
Réztermelés                            104.642  “                      –                 100.0%
Arany- és ezüsttermelés        3.019.308  “                   –                     100.0% 
Kôszéntermelés                  10.972.546  ”                 7.992.068  ”          27.2%
Barnaszéntermelés             81.636.167  “                56.770.068  “          30.S% 
Sótermelés                          2.483.471  “                   –         “           100.0% 
Gyárak, ipari műh. száma           4.688                            2.075            55.7% 
Hitelintézetek száma                   5.630                            2.860          67.0% 
 
                                                                ezer                     ezer
Ipari termelés                          52.520 arany korona       1.559 a. k.           88.0 % 
Fa- és csontipar                     224.075       “ “                41.599 “ “            81.4 % 
Vas- és fémipar                     503.087 “ “                    254.107 “ “             49.5 % 
Ipartelepek száma                    4.688                             2.075                 55.7 % 
Motorok lóereje                     841.792                         402.688                  52.2 % 
Vizierôk termelése                        I,7 millió lóerô         160.000 lóerô         55.2 % 
Évi legnagyobb munkáslétsz.  474.864                          223.043                 53.0 %
Kivitel                                       2.123 millió ar. kor.          8l3,2 m.ar.kor.  61.7 % 
Behozatal                                  1.899 “ “                        777,4    “           59.1 %
 
Elszakított magyarok száma , az 1910-es statisztika  adatai szerini :
 
            Csehszlovákiában.                             1,084.343        fô 
            Romániában                                      1,704.851        " 
            Jugoszláviában                                     563.597        " 
            Ausztriában                                           24.807         "
            Összesen                                             377.598        fô
 
Katonai erök aránya a békeszerzôdés aláírása után :
            Magyarország                                        35.000 
            Csehszlovákia                                      150.000 
            Románia                                              125.000 
            Jugoszlávía                                          130.000
                                                                      405.000
 
  MAGYARORSZÁG SZÉTDARABOLÁSA  ÉS FOKOZATOS INTEGRÁLÓDÁSA.
 
                                                                        
                                             km2              %-ban             lé!ekszám(*)   %-ban 
I. Magyar birodaiom összesen 1910-ben :            
                                           325.411          100.0             20.886.487      100,0
 
II. Ebbôl részesedett:
Ausztria                                   4.020             1,2                 291.618          1,4 
Csehszlovákia                         61.633             18,9             3.517.568        16,8 
Szlovákia 1940-ben                  39.095             11,7             2.154.260        10,3 
Románia                               103.093             31,7             5.257.467        25,2 
Jugoszlávia                             63.092             19,8             4.131.249        19,8 
Elszakított területek összesen  232.448             71,4            13.271.370        63,5 
Trianoni Magyarország               92.963             28,6             7.615.117        36,5
 
III. Területgyarapodása 1910-ben:
Felvidék részleges visszatérésével.
                                             11.927             3,6                 869.299          4,2 
Kárpáralja visszatérésével                                    
                                             12.061             3,7                 496.487          2,4 
Erdély részleges visszatérésével                           
                                             43.104            13,2              2.185.546        10,5 
Bácska                                                                 
                                               8.150                                   718.550
Baranyai háromszög                                              
                                               1.144                                    50.292 
Muramellék                                                              
                                                  969                                    90.359 
Muraköz                                                                   
                                                  750                                    93.283 
 
V. Magyarország 1941. elején                              
                                            172.204           52,9             12.109.317       58,0
 
* A lélekszám az 1910-es népszámlálás alapián; az azóta bekövetkezea népesség-gyarapodás figyelmen kívül maradt. Részesedett még:  Lengyelország 589 km3, Olaszország 21 km=.

 Forrás: http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/triarev/

            http://www.szittya.com/marciusaprilis20032.htm